Blog a 99%-nak

Alkotmánybírósági pofon a Fidesznek

A cikk a Balra át! korábbi oldalán jelent meg. Áthoztuk ide, hogy itt is elérhető legyen.

A Stop Soros néven elhíresült törvénycsomag kapcsán kérte az Amnesty International Magyarország annak megállapítását az Alkotmánybíróságtól, hogy a büntető törvénykönyv jogellenes bevándorlás elősegítését és támogatását szankcionáló új rendelkezései sértik az Alaptörvényt, mégpedig a büntetőjogi normák egyértelműségének követelményét és a szólásszabadságot.

Az Index és a 444 is úgy tálalta az ominózus alkotmánybírósági határozatot, mintha azzal zöld utat engedtek volna a Stop Sorosnak. Ez az értelmezés bár lefedi majd a kormánypárt narratíváját az Európai Bíróság előtti eljárásban, csak éppen a valóságot nem.

Habár a meghozott AB határozat szerint ugyan valóban nem Alaptörvény-ellenes a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 353/A. §-a a Jogellenes bevándorlás elősegítéséről és támogatásáról, de az annak értelmezéséről és alkalmazásáról szóló határozat komoly pofon és politikai vereség a Fidesznek a civil szervezetekkel szembeni kommunikációs hadjáratában.

A határozat szerint ugyanis:
„a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 353/A. § (1) bekezdése értelmezésénél és alkalmazásánál – az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdése alapján – alkotmányos követelmény, hogy az nem terjedhet ki az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét teljesítő, önzetlen, a tényállásban tiltott céllal összefüggésben nem álló magatartásokra.”

Azért komoly érvágás ez a Fidesznek, mert a Stop Soros törvénycsomag jelentőségét és szükségességét rendre azzal legitimálták, hogy azzal majd a bevándorlókat segítő civilszervezetek is el lesznek szépen takarítva, lehetetlenítve.
Ehhez leghatékonyabb eszközül nyilván az szolgált volna, ha a jogvédelmet, jogsegélyt ellátó szervezetek tevékenységét kriminalizálva, a rájuk szabott BTK-s tényállással és azon alapuló jogerős bírói ítéleteket lengetve mondhatták volna el fideszesek, hogy soros zsoldosai bűncselekményt követnek el és itt kérem nincs már több látnivaló, megcsináltuk a házi feladatot, minden eszközzel eltakarítottuk a civil szervezeteket – ahogyan azt Németh Szilárd is szerette volna.

De a helyzet az, hogy az Alkotmánybíróság határozata alapján és Németh Szilárd legnagyobb szomorúságára, az említett BTK-paragrafus pont azokra a civil szervezetekre nem lesz majd alkalmazható, akikre éppen a Fidesz azt szabta, így az AB most elég komoly jelentőségű eszköztől fosztotta meg a kormánypártot.

Egyébként azt, hogy a Fidesznek mennyire nem kedvező politikailag az ominózus AB határozat, kevés dolog illusztrálhatná jobban, mint a meglehetősen szórakoztató, egykori MSZMP tag, ex kisgazda képviselő, Pokol Béla alkotmánybírói különvéleménye.
Pokol egyébként amellett, hogy lelkes rajongója néhány szélsőjobbos összeesküvés-elméletnek, az akadémia bedarálásának, illetve annak a felfogásnak, mely szerint az AB dolga nem az, hogy az alapjogok védelmében ellenőrizze a törvényhozást, hanem hogy törvényelőkészítő munkát végezzen, egy olyan módosító javaslat szerzője is volt, amely lényegében törvényesítette volna a romák elleni diszkriminációt az esélyegyenlőségi törvény kapcsán.

Pokol javaslatában konkrétan az szerepelt, hogy ha egy adott településen „a romák nagy számban követnek el bűncselekményeket, akkor például a településen működő étteremben ezen az alapon jogszerűen kitiltható minden roma a saját egyéni magatartására való tekintet nélkül.”
A javaslat tehát ezeket az embereket pusztán az etnikai hovatartozásuk alapján kizárta volna abból a megkülönböztetés elleni védelemből, amely mindenki mást törvény szerint megillet.
Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa is rámutatott már egyébként, hogy miért alkalmatlan Pokol Béla az alkotmánybírói pozícióra:
„Pokol Bélával kapcsolatban van egy olyan probléma, ami miatt azt gondoljuk, hogy nem méltó arra, hogy alkotmánybíró legyen és vállalhatatlan, függetlenül attól, hogy milyen szakmai kvalitásokkal rendelkezik. Ez pedig az, hogy nyilvánosan támadja, illetve tagadja azt a gondolatot, hogy az egyenlő emberi méltóság és a diszkrimináció tilalom az mindenkire kötelező jellegű erkölcsi, illetve norma lenne”.

Pokol nem ért egyet a többségi határozat rendelkező részével, és az indokolás nagyobbik részével sem.
 Különvéleményében végig azzal érvel, hogy szerinte nem kellett volna határozatot hozni a civil szervezetekre szabott BTK-paragrafusról oly módon, hogy hozzá van csatolva az az alkotmányos követelmény, ami lényegében elvette a Fidesz eszközét a célzott civil szervezetek kriminalizálására.
Pokol nem titkoltan az Alaptörvény hetedik módosításának politikai kontextusába helyezkedve érvel, konkrétan leírva azt, hogy:

„A támadott büntető tényállás ezt az alaptörvényi kiegészítést konkretizálja azzal, hogy pönalizálja azokat a szervező és más segítő tevékenységeket, melyek e bevándorlói kör ösztönzését és segítését jelentik. Megítélésem szerint, amikor az Alkotmánybíróság megítéli e büntető tényállás alkotmányosságát, akkor nem tekinthet el attól, hogy ezt épp az említett új alaptörvényi tilalom büntetőjogi konkretizálására hozták létre. (Ahogy az uniós Bizottság is együtt támadta meg ezeket.)”

Pokol tehát – ha ez nem is tetszik sem neki, sem a Fidesznek – pontosan jól látta, hogy a meghozott AB határozat súlyos politikai vereség a Fidesznek a menekülteknek jogsegélyt nyújtó szervezetek kriminalizációját célzó harcban.

Címlapkép: Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
Olvass tovább!