Erdogan török elnöknek az új Isztambuli Repülőtér egy presztízsberuházás. A teljes megnyitást már többször elhalasztották, most éppen áprilisra ígérik. De hogy elkészül-e addigra a méregdrága légikikötő, az még kérdéses.

„A Turkish Airline felkészült a nagy költözésre” közölte a repülőtér múlt héten a sajtóval. Április öt és hat között fogják a tervek szerint áttenni a székhelyüket az Atatürk Repülőtérről az új Isztambuli Repülőtérre. Ilker Ayci, a Turkish Airlines vezére, „a repüléstörténet legnagyobb előrelépésének” nevezte a cég költözését.

Nem ez azonban az első alkalom, hogy a légikikötő megnyitását bejelentik. Erdogan elnök tavaly októberben egyszer már felavatta az óriásrepteret. Azóta csak az épületkomplexum egy részét tudják használni és néhány kisebb társaság költözött át. A teljes átadást októberről decemberre, majd onnan áprilisra tolták. A vége azonban még kérdéses.

A légikikötő Erdogan elnöknek egy kivételesen fontos presztízsberuházás. A 76,5 millió négyzetméterével az új komplexum nyolcszor akkora, mint az egyébként magában is tekintélyt parancsoló Atatürk Repülőtér. A tervek szerint 2028-tól a forgalomnak évi kétszázmillió utas felé kell majd emelkednie, ami Isztanbult Atlantát megelőzően a világ legnagyobb repülőterévé tenné.

Az építkezésnek azonban a kezdetektől problémákkal kellett szembenézni. Környezetvédők figyelmeztettek, hogy a tizenötmilliós metropolisz vízellátása jelentős részben a most beépített területről volt eddig biztosítva. Másrészt a balesetek is folyamatosak voltak: a „Cumhuriyet” napilap szerint az elmúlt öt évben több száz ember veszítette életét az építkezésen. A kormány ebből 27 halálesetet ismert el.

A repülőteret egy magánkonzorcium építi potom 11,5 ezer milliárd forintért. Pénzügyi nehézségek miatt azonban az egyik befektetői csoport januárban kiszállt a finanszírozásból. A török média ennek következtében arról ír, hogy a cégcsoport rövidesen állami hitelekre szorul majd. Ez annak fényében nem is meglepő, hogy az isztanbuli Bahcensehir Egyetem egy tanulmánya szerint a repülőtér legkorábban 2043-ban lesz nyereséges.

Ha az egekbe szállt költségek, a környezet- és munkavédelmi aggályok és az építési nehézségek ellenére a repteret áprilisban mégis üzembe tudják helyezni, az sokat hozhat Erdogan konyhájára. Ha pedig tényleg betölti majd azt a szerepet, amit a jövőben neki szánnak és megelőzi forgalomban a legnagyobb európai légikikötőket, akkor az a nemzetközi politikában is nagy fegyvertény lehet a mindenkori török diplomácia kezében.

Az ipari mennyiségű kerozinégetés állami támogatása nem török sajátosság, de az autoriter rezsimek az élen vannak ebben a sportban. A jéghegyek meg sírnak.

(Via: Spiegel.de)