Értesítünk a nap 2-3 legfontosabb cikkéről. Legyél képben! Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.
Blog a 99%-nak

Juval Noah Harari: visszájára fordulhatnak még a melegjogok

„A történelem ritkán halad lineárisan egy irányba. Nincs okunk azt hinni, hogy a melegjogok rövidesen elterjednek az egész világon” írta Juval Noah Harari világhírű izraeli történész a június 22-én a Guardianban megjelent esszéjében. Harari szerint a világszerte növekvő homofóbia és az állampolgárok megfigyelésére alkalmas új technológiák sebezhetőbbé teszik a melegeket, mint valaha.

„1969-ben, amikor a New York-i rendőrség szokásos razziája során nem várt ellenállásba ütközött a Stonewall Inn szórakozóhelyen, a homoszexualitás még büntethető volt a világ legtöbb országában. Ma ugyanakkor Szerbia miniszterelnöke nyíltan leszbikus, Írországot egy meleg férfi vezeti, s az Apple vezérigazgatója éppen úgy lehet büszkén meleg, mint számos politikus, üzletember, művész és tudós. Ma az Egyesült Államokban egy átlagos republikánus sokkal liberálisabb nézeteket vall LMBT-témákban, mint egy átlagos demokrata 1969-ben. A vita már nem a melegek bebörtönzéséről, hanem házasságuk elismeréséről szól.” írja a történész.

Harari szerint ugyanakkor ez közel sem jelent garanciát arra, hogy ez a fajta elfogadás valaha is elérje az olyan országokat, mint Szaúd-Arábia és Brunei. A világon még ma is van megközelítőleg 70 ország, ami bünteti a homoszexualitást, s egyáltalán nem kizárható, hogy egy napon visszájára fordul a trend és a ma már liberális országokon is eluralkodik a homofóbia.

Történelmi párhuzamként Harari az európai zsidók emancipációját hozza fel. Az 1920-as és 30-as években a zsidók számos országban szabadultak fel több évszázados elnyomás alól, rövid idő alatt jogi, gazdasági és politikai egyenlőségre szert téve. Ahogyan ma Szerbiának és Írországnak lehet meleg miniszterelnöke, úgy lehetett közel egy évszázaddal ezelőtt a zsidó származású Walther Rathenau Németország külügyminisztere és a szintén zsidó Léon Blum Franciaország miniszterelnöke.

Ma a fejlett világ meleg közösségeinek egy része annyira nyeregben érzi magát, hogy olyan szélsőjobboldali pártokat támogat, mint a német AfD vagy az olasz Lega. De ugyanígy voltak zsidók a húszas években, akik Mussolini fasizmusát támogatták, s sok ezren közülük párttagok is lettek. A harmincas években a fasiszta Olaszország pénzügyminisztere és Mussolini szeretője is zsidó volt. Pontosan tudjuk azonban, hogyan végződött az a történet. Blum, Franciaország miniszterelnöke éppen csak túlélte Dachaut, a fasizmust támogató zsidók pedig nagyobb részt Auschwitzban végezték.

Ma, 2019-ben, egyre több jel mutat arra, hogy a melegek ideális célpont lehetnek az ultranacionalista boszorkányüldözéseknek. Kelet-Európában például, ahol Holokauszt árnyékában nem divat már antiszemitának lenni, a nacionalista vezetők egyre többet beszélnek meleg világ-összeesküvésről. Sok országban a melegeket összemossák a bevándorlókkal és arról beszélnek, hogy a melegek szándékosan akarják csökkenteni a születési rátákat. Az orosz rezsim pedig sikeresen terjesztette el a közvéleményben, hogy a meleg világ-összeesküvés dolgozik a hagyományos társadalmi értékek eltörlésén és ők voltak a felelősek a 2013/14-es ukrajnai forradalomért is.

Kelet-Európa azonban csak egy a sorban. Brazíliában, Ugandában, de egy számos más országban is kifejezetten állami szintre emelkedni látszik a homofóbia, s rezsimek sorozata ismeri fel a melegekben a tökéletes ellenséget. Ez egyrészt azért könnyű, mert a tekintélyelvű rezsimek általában a képzeletbeli aranykorba való visszatérést ígérik, amikor a férfiak még férfiak, a nők pedig nők voltak, s minden, ami ennél komplexebb, az csak árt a társadalomnak. Másrészt, mivel a melegeknek általában nincsen túl sok hatalmuk, könnyű üldözni őket. Ez pedig egy ideális pótcselekvés egy a korrupciótól és elszegényedéstől sújtott társadalmakban.

Harari szerint a huszonegyedik századi technológiák lehetőségek széles tárházát nyitják meg az államok számára a melegek üldözésére. A társkereső applikációk követése, a Google- és YouTube előzmények lekeresése, a Facebook-likeok megfigyelése és számos más módszer létezik a rendőrségnek a melegek beazonosítására. De még aki soha semmi ilyen témára nem kattint az interneten, a modern arcfelismerő szoftverek az ember szemmozgásából is nagy valószínűséggel ki tudják következtetni, hogy egy képen kire fókuszál, s ebből azt, hogy kihez vonzódik. Egy olyan világban pedig, ahol minden utcasarkon kamerák figyelik a lakosságot, nem nehéz így ellenőrizni az állampolgárokat.

Az LMBT-közösségek pontosan azért kiszolgáltatottak a megfigyeléssel szemben, mert a homofóbia miatt társadalmi életük nagy részét az interneten élik. Ahogy a konzervatív országokban és a homofób közegekben egy melegnek alig van más lehetősége párt keresni az interneten kívül, úgy ezzel egyszerre az államhatalomnak mindvégig ott a lehetősége, hogy beazonosítsa a kisebbség tagjait. Innentől kezdve pedig már csak politikai akarat kérdése a minden eddiginél hatékonyabb üldözés.

Mindennek ellenére 2019-ben a világ kétségkívül szabadabb hely, mint 1969-ben. A technológiákat a huszadik században sikeresen használták totalitárius rendszerek kiépítésére, de ugyanilyen sikeresen használták aztán a diktatúrák lerombolására is, s a liberális demokráciák kiépítésére. Ma, a huszonegyedik században ismét rajtunk múlik, mire használjuk a technológiákat, s a szabadságjogok tekintetében a jövő lehet éppen olyan sötét, mint amilyen fényes.

Harari, aki maga is meleg, azt javasolja, hogy akinek fontos az LMBT-emberek szabadsága, az csatlakozzon politikai szervezetekhez. Egyéni szinten ugyanis nagyon keveset lehet elérni: az ötven évvel ezelőtti Stonewall-eset tanulsága pontosan az, hogy a társadalom csak akkor változik meg, ha egy elnyomott közösség tagjai nem egyénenként, hanem kollektív mozgalomként állnak ki a jogaikért.

„Ötven ember egy politikai szervezetben együttműködve sokkal többet el tud érni, mint ötszáz egyén külön-külön. A technológiák az emberiség történelmének legnagyobb kihívását jelentik. Ezzel a kihívással pedig csak szervezetként tudunk elboldogulni. Nem akarom megmondani melyik politikai szervezethez csatlakozz, de tedd meg minél hamarabb. Ne otthon ülj és panaszkodj. Eljött a cselekvés ideje”

Olvass tovább!