Blog a 99%-nak

Bevezetnék a melegházasságot és legalizálnák az abortuszt Észak-Írországban

Bár az Angliában, Skóciában és Walesben 2014 óta házasodhatnak az azonos nemű párok, az abortusz pedig már 1967 óta legális a három országban, Észak-Írország, amely talán az Egyesült Királyság legkonzervatívabb tagországa, mindeddig nem tette lehetővé a melegek számára a házasságot, az abortuszt pedig csak azokban az esetekben engedélyezi, amelyekben a terhesség a terhes nő életét veszélyezteti. Magyarán ha egy nő erőszak áldozata lesz, sérült gyermeket hozna világra, vagy saját családtagjától esik teherbe, akkor sem dönthet a terhesség megszakítása mellett. Számtalan történetet olvasni nőkről, akik számára a hatóságok megtagadták a terhességmegszakítást, holott a gyermekük nem élte volna túl a szülést, vagy a szülés megvakíthatta volna az anyát, és ezért angliai magánklinikákon kellett súlyos pénzeket fizetniük az operációért. Mindezt egyébként egy 1861-ben hozott törvény szabályozza, amelyet egy olyan parlament fogadott el, amelynek tagjaira nők még csak nem is szavazhattak.

Ám a helyzet megváltozni látszik. Az Egyesült Királyság parlamentje kedden 383 igen és 73 nem arányban támogatta a munkáspárti Conor McGinn javaslatát, amely Észak-Írországra is kiterjesztené a melegházasságot, párttársa, Stella Creasy javaslata pedig az abortuszhoz való jog kiterjesztéséről az Ír-sziget északi részére szintén elnyerte a képviselőházi többség támogatását, 332 igen, 99 nem arányában.

A szavazások kimenetele azonban nem jelent azonnali törvénymódosítást – mindkét javaslat egy, az észak-ír helyzet rendezését célzó törvény vitájában került elő. A vitát azért kellett megtartani, hogy az észak-ír kormányzatnak ne kelljen új választásokat kiírni október 21-ig, miután több, mint két és fél éve nem jutnak megegyezésre a pártok a kormány felállításáról. A legutóbbi választásokat 2017. március 2-án tartották, Észak-Írországnak azóta nincs kormánya, amivel megelőzték a csúcstartó Belgiumot kormány nélkül eltöltött idő tekintetében. A jelen módosítások értelmében, amennyiben 2019. október 21-ig nem sikerül a pártoknak egyezségre jutnia, a törvénymódosítások automatikusan életbe lépnek, amelyeket azonban egy valamikor felálló észak-ír törvényhozás természetesen módosíthat.

A helyzet azért rendkívül érdekes, mert alapvetően az Egyesült Királyságban működő szubszidiaritási elv alapján, vagyis, hogy a helyi embereket érintő döntéseket a helyi parlamentek hozzák meg, mindkét törvényről az észak-ír törvényhozásnak kellett volna döntenie. Ezen döntési lehetőséget hosszú jogi harcok árán sikerült csak kiharcolnia a Királyság tagországainak, amely küzdelem devolúció néven vált ismertté, és amely következményeképpen érthető módon érzékeny politikai téma a hatáskörök átrendezése. A jelenleg működő rendszer a Nagypénteki egyezmény által jött létre 1998-ban, és a már említett 2017-es választás után omlott össze, amikor is az unionisták, vagyis azok, akik támogatják, hogy Észak-Írország az Egyesült Királyság része legyen, valamint a nacionalisták és republikánusok, akik ezt elvetik, 39-39 mandátumot szereztek a helyi törvényhozásban, holtpontra juttatva bármilyen megegyezést vagy közös kormányzást.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Theresa May kormánya nem rendelkezik abszolút többséggel a brit parlamentben, és egy észak-ír ultrakonzervatív párt szavazataira, a Democratic Unionist Partyra támaszkodik a többség fenntartása érdekében, amely mind a melegházasság intézményét, mind a női testi önrendelkezést elveti.

(via BBC)

Olvass tovább!