Blog a 99%-nak

A Deutsche Bank éveken át vásárolt befolyást a kínai gazdasági és politikai elit körében

A Deutsche Bank 2002 óta gyanús kifizetésekkel és ajándékokkal próbált a kínai gazdasági és politikai elit kedvében járni, írta meg a Süddeutsche Zeitung. A lap szerint egy kétes hátterű tanácsadó cég 2002-ben 100.000 dollárt kapott a banktól cserébe azért, hogy a cég összehozott egy Josef Ackermann, akkor igazgatósági tag, később vezérigazgató és Jiang Zemin, a Kínai Népköztársaság akkori elnöke közötti találkozót. A lap által látott belső banki dokumentumokból az is kiderül, hogy a német bank drága ajándékokkal is ellátta a kínai politikai vezetőket, többek között egy 15.000 dolláros kristálytigrist, TV-t, és sztereó szettet is kaptak a pártvezetés első emberei.

Három évvel később a Deutsche Bank 10%-os tulajdonrészt szeretett volna szerezni a kínai állami tulajdonban lévő Huaxia Bankban. Ezt elérendő, alkalmaztak egy tanácsadót, aki jóban volt Wen Jiabao, a Kínai Népköztársaság Állami Tanácsa elnökének fiával, és Jiabao nejének alkalmazásában állt. A tanácsadó egy független vizsgálat szerint belsős információkat szivárogtatott a kínai pénzintézetről a német banknak, és a németek jogi osztálya hiába próbálta felhívni a menedzsment figyelmét arra, hogy a tanácsadó valószínűleg stróman, nem állították le a műveletet. Ez az ügylet végül annyira jól sikerült, hogy a Deutsche Bank a mai napig a Huaxia 19.99%-os tulajdonosa, a kérdéses tanácsadó pedig egy kétmilliós honoráriummal lett gazdagabb. 2006-ban a bank ismét alkalmazta a tanácsadót, ekkor már három millió dollárért. A lap megjegyzi, arról nincsenek információk, hogy mennyi csorgott át ebből a pénzből a Wen családnak.

A Deutsche Bank kínai kapcsolatai azonban ennél tovább is terjednek: egy belső vizsgálat arra jutott, hogy a bank több, mint száz befolyásos család gyermekét alkalmazta Kínában, ezáltal bővítve a kapcsolati hálóját, és a politikai és gazdasági befolyását. Ezen alkalmazottak felvételénél a lap szerint nem a szakképzettség, hanem a politikai elitbe való beágyazottság játszott elsődleges szerepet.

Az alkalmazottak főleg állami cégek vezetőinek, közalkalmazottaknak vagy magas beosztású gazdasági vezetőknek a fiai és lányai voltak. Így került a Deutsche Bank alkalmazásába többek között Wang Yang és Li Zhanshu lánya. Wang a kínai kormány fő tanácsadó szervének vezetője, Li pedig a Népi Kongresszus vezetője, tehát kvázi a kínai „parlament” házelnöke – mindketten a Kínai Kommunista Párt legfelsőbb vezetésének kulcsfigurái. A Süddeutsche Zeitung szerint csupán 19 ilyen alkalmazott összesen 190 millió dollárt hozott a banknak.

Az USA Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete (SEC) augusztusban a korrupciós ügyek miatt megbírságolta a Deutsche Bankot, amely természetesen semmit nem ismert el, de azért fizetett 16 millió dollárt a SEC-nek. A bank úgy nyilatkozott az esetről: „javítottuk a belső szabályozásunkat és felügyeletünket”. Az azonban a lap szerint nem világos, hogy a pénzintézet minden, a belső ellenőrzéssel kapcsolatos dokumentumot átadott-e a SEC-nek vagy a német Pénzügyi Felügyeleti Hatóságnak (BaFin). Az újság megkeresésére sem a SEC, sem a BaFin, sem az Európai Központi Bank nem nyilatkozott, a frankfurti főügyész is csak annyit mondott, hogy nem nyomoznak az ügyben.

Josef Ackermann, az ügyben érintett volt vezérigazgató azt nyilatkozta, hogy nincs tudomása illegális kifizetésekről vagy kétes hátterű tanácsadókról, azonban egy belső vizsgálat során azt elismerte, hogy tudott arról, hogy az egyik kínai alkalmazottja Wen Jiabao fiának közeli barátja.

(via Süddeutsche Zeitung)

Olvass tovább!