Blog a 99%-nak

Palesztin diákokat kínozhatnak izraeli börtönökben

Csak ebben az évben 64 palesztin egyetemistát börtönöztek be izraeli hatóságok. Jelenleg összesen 260 diákot tartanak fogva, köztük középiskolásokat is.
Sokukat vádemelés nélkül tartanak fogva emberhez nem méltó körülmények között, az utóbbi években a kínzások száma is megnőtt.
A bűnük mindössze annyi, hogy részt vesznek a Right to Education kampányában, ami egy palesztin oktatás védelmével foglalkozó, alulról szerveződő mozgalom. A 64 egyetemista mozgalmárból 18 a megszállt Ciszjordánia legnagyobb felsőoktatási intézményének, a Birzeit Egyetemnek tanulója, amelyet 30 éve próbál Izrael bezáratni.
A palesztinok szabadságharca a szabad oktatásért tehát nem egy új keletű küzdelem, azonban az izraeli hatóságok egyre nyíltabb erőszaka soha ennyire nem volt még jól dokumentált.

Palesztin szabadságharc a szabad oktatásért

A Right to Education mozgalmat 1988-ban alapították palesztin hallgatók, tanárok, akadémiai dolgozók és kutatók azzal a céllal, hogy dokumentálják az izraeli hatóságok vegzálását és szisztematikus jogsértéseit palesztin oktatási és kutatási intézményekkel szemben. Igyekeznek jogi segítséget is nyújtani az alapjogaikban sértett hallgatóknak, azonban vesztésre állnak a brutális erőszakot bevető izraeli hatóságokkal szemben.

katonák őriznek egy palesztin fiatalt az őrizetbe vétel előtt Ciszjordániában. 2015 Nati Shohat/Flash90.

A mozgalom székhelyéül szolgáló Birzeit Egyetemet tizenötször záratták be katonai rendelettel, az első Intifáda (palesztin felkelés) alatt egybefüggően a leghosszabb ideig.
1988 és 1992 között Izrael bezáratta az összes palesztin óvodát, iskolát és felsőoktatási intézményt, így lényegében illegálissá tették a palesztinok számára az oktatást és a tanulást.

Palesztin közösségek ekkoriban a börtönt és az izraeli hatóságok erőszakát kockáztatva tartottak titokban órákat, hiszen a 80-as években önmagában már egy tankönyv hordozása is elegendő alap volt izraeli katonáknak a kínvallatáshoz és a börtönhöz.

Az első intifáda után hallgatók tömegeit korlátozták szabad mozgásukban, gázai igazolvánnyal például nem is engedték őket Ciszjordánia területére és az izraeli katonák sem hagytak fel a palesztinok mindennapos vegzálásával.
1993-ban aztán az oslói titkos tárgyaláson a palesztin és izraeli felek megegyeztek ugyan egy „területet békéért” elven működő megoldásban, amely biztosíthatta volna végre a szabad oktatáshoz és tudományhoz való alapjogot a palesztinoknak, azonban világos volt, hogy a létrejött gazdasági egyezmény hasznából csupán izraeli és palesztin magángazdasági szereplők – az úgynevezett peace profiters csoport – részesültek és nem a palesztin társadalom.
Shlomo Avineri egyébként már 1994-ben felhívta a figyelmet arra, hogy nem lesz sikeres a palesztin államépítés izraeli jelenléttel és az arab államok államépítéséből ki kell vonulnia az amerikai és európai államoknak, különben az összes ilyen jellegű békeegyezmény magánemberek gazdasági érdekeit fogja szolgálni, vagy csak eszkalálni a már meglévő konfliktusokat. Igaza is lett.

Az oslói megállapodásnak azért annyi haszna kétségtelenül lett, hogy Palesztin területek korlátozott önrendelkezéshez jutottak és létrejöhetett a Palesztin Hatóság, azonban nagy túlzással sem lehetne állítani, hogy a palesztinok ezzel önkormányzati jogot, vagy bármilyen szintű szuverenitást kaptak volna, illetve továbbra sem kaptak garanciát az oktatás és a tanulás szabadságához.

A palesztinok alapjogai tehát továbbra sem voltak biztosítva sem egyéni, sem kollektív értelemben, ezért 2000-ben az egyre fokozódó konfliktusok után kitört a második intifáda, amelyre válaszul Izrael minden addiginál szigorúbb és elnyomó rendeleteket hozott, újra illegalitásba kényszerítve azokkal a palesztin oktatási intézményeket.
Katonai ellenőrzőpontokat létesítettek oktatási intézmények közelébe megfélemlítésképpen, egyet például éppen a a Birzeit Egyetem és Rámalláh város közti főút közepére, ahol a legtöbb birzeiti hallgató haladt volna keresztül.

A Right to Education tagjainak és dokumentációinak köszönhetően elég éles képet kaphatunk arról, hogyan válnak egyre nyíltabban erőszakossá az izraeli hatóságok a palesztin hallgatókkal és tanárokkal szemben. Az izraeli erőknek tehát érdekük lett a szervezetet ellehetetleníteni és tagjaikat megfélemlíteni, végső esetben börtönbe zárni. A szervezet honlapján lehet böngészni a folyamatos letartóztatások történetei között.

Új fegyver: az adminisztratív őrizet jogintézménye

A hatóságok egy ideje beleuntak a koholt vádak irkálásába és létrehozták az úgynevezett adminisztratív őrizet jogintézményét.

Az eljárás lényege, hogy lehetővé teszi az izraeli katonaságnak, hogy határozatlan időre, vádemelés és bármiféle jogalap nélkül börtönbe zárja a palesztinokat, akiket így még bíróság elé sem kell állítani és perben bizonyítani a bűnösségüket.

Az izraeli katonák jellemzően a diákszakszervezetek és érdekvédelmi egyesületek vezetőire vadásznak, példát statuálva ezzel hallgatótársaiknak, hogy eszükbe ne jusson a szervezkedés és a hallgatói érdekvédelem artikulációja.

Csak az utóbbi 15 évben majdnem 1000 diák esett áldozatául az adminisztratív őrizet eljárásába bujtatott jogsértő bebörtönzéseknek, akik  – amellett, hogy tanulmányaikat sem fogják tudni elvégezni és egzisztenciálisan ellehetetlenítik őket a szabadulásuk után – gyakran számolnak be kínzásokról is.
A 280 diákból az izraeli hatóságok összesen 3-at engedtek eddig szabadon.
A Right to Education egyik munkatársa szerint többen nem fogadhattak ügyvédeket, de gyakoriak az éheztetések, verések és kínzások is a börtönökben.

A cikk egy neve elhallgatását kérő palesztin ügyvéd beszámolóin alapul.

Címlapkép: Nachshon Battalion soldiers watch over a Palestinian detainee during an operation of arresting terror suspects in the Duhaisha Refugee Camp, near the West Bank city of Bethlehem, over night on December 8, 2015. The operation was carried out following the recent wave of terror attacks across Israel and the West Bank. Photo by Nati Shohat/Flash90.
Olvass tovább!