Blog a 99%-nak

Újra nekifut a Fidesz a bírói függetlenség szétverésének

Az elmúlt években nem lehet könnyű és felemelő a NER azon jogászainak lenni, akik feladatukként kapták a bírói függetlenség kivégzésére alkalmas törvényjavaslatok kidolgozását, ugyanis az erre vonatkozó kísérletek egytől-egyig hatalmasat buktak.

A jogállami keretek lebontásában élenjáró Fidesznek konkrétan csak egy szervezetet nem sikerült eddig teljesen maga alá gyűrnie, ez pedig a független bírói szervezetrendszer.
Nem várt ellenállásba ütköztek a bírák kényszernyugdíjazásával kapcsolatban és elképesztő nagyot csattantak az elkülönült közigazgatási bíróságok felállításának tervével is, ahova a politikailag kényes ügyeiket szervezték volna ki.

Azon már meg sem lepődünk, hogy a legújabb próbálkozást szintén nem előzte meg szakmai egyeztetés, de most szintet léphetett a berezeltség és a sietség, mert az új tervezetet már a kormányzat honlapjára sem merték kitenni – ilyen még nem igazán fordult elő.

Az új csodafegyver lényege, hogy

mivel belebuktak az elkülönült közigazgatási bírósági rendszer felállításába, ahova a politikailag kényes ügyeiket vitték volna, most a fideszes kádertemetőként üzemelő Alkotmánybírósághoz vinnék ezeket az ügyeket.

Ezt a célt szolgálja ugyanis, hogy a közhatalmat gyakorló szervezetek is megkapják a jogot az alkotmányjogi panaszra.

Ahogyan arra a Magyar Helsinki Bizottság is rámutat,

például a közelmúltbeli Torubarov-ügyhöz hasonló esetben a menekültügyi hivatal határozatának megváltoztatása és a menedékkérelem megadása után az Alkotmánybírósághoz fordulhat arra hivatkozva, hogy a bíróság elvonta a hatáskörét, amikor menekültként elismerte a perben vele szemben álló felet. Így az Alkotmánybíróságnak lehetősége nyílik, hogy a bírói döntést megsemmisítve megakadályozza a menekültkénti elismerést.

Tehát arról van itt szó a kedden 200 oldalas salátatörvényként benyújtott javaslatban, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítheti majd ezentúl azokat a bírói döntéseket, amik a fideszes közhatalmat gyakorló szerveknek nem tetszenek.

Azzal kapcsolatban pedig ne legyenek kétségeink, hogy számos olyan bírói ítélet születik, ami a Fideszre nézve nem kedvező, hiszen másképp nem dolgoznának ilyen szorgosan a független bírói szervezetrendszer ellehetetlenítésén. A helyzet ugyanis az, hogy a magyar bírók többsége igenis a kormánytól független, kezd eléggé elegük lenni a NER packázásaiból és nem lehet mindent lenyomni a torkukon.
Jól illusztrálja ezt az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke és az Országos Bírói Tanács (OBT) közötti állóháború, amiből Handó Tünde került ki vesztesként.

A tervezetben van még néhány különösen kreatív elképzelés:

  • Az alkotmánybírósági tagokat mandátumuk lejárta után, kérésükre a köztársasági elnök „a kinevezési feltételek vizsgálata és pályázat kiírása nélkül” kinevezné a Kúria tanácselnökének. (Hát itt valakik nagyon berezelhettek a Kúriától is.)
  • Jelentősen bővül azoknak a bíráknak a köre, akiknek nemzetbiztonsági átvilágításon kell átesniük. (Értjük, hogy a Fidesznek milyen tárgykörök jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot.)
  • A közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020. március 31-én megszűnnének, a bírók pedig február 20-ig kérhetnék az áthelyezésüket a jövőben a közigazgatási ügyekben eljáró törvényszékekre, amik nem feltétlenül ott vannak, ahol eddig dolgoztak. (Nagyszerű megoldás a bírók kényszeres ide-oda mozgatása, ettől majd talán elmegy a kedvük a kötekedéstől.)
  • A jogegységi panasz eljárás bevezetésével megkötné a bírák kezét a korábbi bírói gyakorlattól való eltérésben, ami különösen a jogállamiság alapelveinek bírói jogalkalmazásában jelentheti a függetlenség csorbítását. Ha a Kúria egyik tanácsa eltérő jogi következtetésre jut például a jogállamiságra  vonatkozó alapelvek eltérő értelmezésével, akkor ezt a jogegységi panasz eljárásában meg lehetne támadni. A javaslat indoklási kötelezettséget ír elő az ítélkező bírónak, ha eltér a korábbi kúriai gyakorlattól, ennek elmulasztása pedig hatással lehet a bíró értékelésére, szakmai előmenetelére is. (Ez mondjuk különösen átlátszóra sikerült és lesznek problémák a megvalósításával is.)
Címlapkép: Varga Judit igazságügyi miniszter esküt tesz az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. július 12-én. (Fotó: MTI/Kovács Attila)
Olvass tovább!