Naomi Seibt személye és véleménye pedig mindent elmond a klímaszkeptikusokról és az őt támogató neoliberális jobboldalról. Seibt 19 éves youtuber, akit Antigretának is neveznek, és nemrég robbant be a közvéleménybe: a korban és megjelenésben is némileg Greta Thunbergre emlékeztető lány tagadja, hogy a klímaváltozás fő okozója az emberi tevékenység.

Naívan azt gondolná az ember, hogy 2020-ban, mikor a klímakutatók 97%-a úgy gondolja, hogy a klímaváltozás valós jelenség és legfőbb okozója az emberi tevékenység, már nem kell a klímaváltozás tényének elfogadásáért küzdeni a médiában. Ahogy a laposföld- vagy ufóhívőkkel sem vitázunk, miért vitáznánk a klímaszkeptikusokkal?

Sajnos Európa-szerte (és világszerte is) a felnőtt lakosság csupán kb. fele van tisztában azzal, hogy a klímaváltozás létező jelenség, aminek legfőbb okozója az ember (sötétlilával jelölve az ábrán). Így igenis komoly jelentősége van annak, hogy véleményformálók a tudományos konszenzussal szemben foglalnak állást egy érzelmileg így is túlfűtött, összetett kérdésben.

Naomi Seibt személyében a klímaszkeptikus jobboldal megtalálta saját kifacsart válaszát a Greta Thunberg jelenségre. Seibt fiatal korával görbe tükröt akarnak tartani a klímamozgalomnak: „Lám a jobboldalnak is vannak fiatal, tudományosan képzetlen véleményformálói, akik sarkos álláspontok megfogalmazására és képviseletére jelentkeznek. Ha Greta Thunberg elfogadható, akkor Naomi Seibtet is el kell fogadnotok.”

A probléma ott van, hogy Greta Thunberg a tudományos konszenzusra alapozza a véleményét a klímaválságról, míg Naomi Seibt a tudományos tényekkel szemben fogalmazza meg az álláspontját. A kettő között tehát nem tehető egyenlőségjel. Nem minden vélemény egyforma legitimitású.

Nem azért hallgatunk Greta Thunbergre, mert 17 éves, vagy mert tudományosan képzett lenne. Ahogy Naomi Seibt álláspontját sem azért utasítjuk el, mert 19 éves és nem klímatudós. Persze a összeesküvés-elméleteken edződött, klímaszkeptikus jobboldaliaknak nehéz megérteni, hogy egy véleményt nem az azt képviselő személy alapján minősítünk, hanem a vélemény valóságtartalmát keressük.

A valóság teljes megértéséhez azonban nem árt megérteni a véleményformálók motivációit, hátterét. Épeszű ember ugyanis nem áll ki a nyilvánosság elé a tudományos konszenzussal szemben, hacsak nincs valamilyen más igaztalan, hátsó szándéka.

Seibt anyja, Karoline Seibt a német szélsőjobboldali AfD ügyvédje, míg Seibtet egy jobboldali amerikai think tank, a Heartland intézet fizeti, hogy a „klímarealizmust” terjessze. A libertariánus Heartland intézet legfőbb finanszírozói pedig az Exxon Mobil, a Koch testvérek, és más kőolajiparban hatalmas érdekeltségekkel rendelkező milliárdosok. Seibt a szólásszabadságra hivatkozik előszeretettel, azonban rendkívül káros, hogy dezinformációt terjeszt a klímaváltozással kapcsolatban, hogy a közvéleményt kílmaszkeptikus irányba terelje – mindezt a kőolajipar pénzelésével.

A Seibt-féle értelmesnek tűnő véleményformálók azért veszélyesebbek a laposföld- és ufóhívőknél, mert rengeteg kőolajpénz és propagandaeszköz áll mögöttük. Amíg pedig a felnőtt lakosság túlnyomó többsége nem jut el oda, hogy a tudományos konszenzusnak megfelelő álláspontot képviselje a klímaváltozás kapcsán, addig nagyon nehéz lesz hathatós lépéseket tenni a klímaválság megfékezésére. Éppen ezért káros, hogy klímaszkeptikus vélemények óriási publicitást kapnak.

Hiába tehát a szólásszabadság, Seibt véleménye nem egyenrangú Thunberg véleményével. Az pedig, hogy a klímaszkepticizmus mellett menekült- és nőellenes szólamokkal tudja hergelni a szélsőjobboldali/libertartiánus közönségét, mindent elmond arról a közegről, ami a Seibt-jelenséget kitermelte.