A repülés kétségkívül az egyik leginkább instabil gazdasági ágazat napjainkban. A légitársaságok kiszámíthatatlan és örökké kiélezett versenyben állnak egymással, mely versenyt csődök, felvásárlások és alacsony nyereségek jellemeznek. Az ágazat ráadásul képtelen a megújulásra: ugyanúgy felkészületlenül érte a 2001-es terrortámadások utáni visszaesés, ahogy aztán a 2008-as válság, majd ma a koronavírus.

A légitársaságok a gazdasági növekedések idején nyereséget termelnek, repülőgépeket vesznek és óriási befektetésekkel hálózatokat építenek ki, hogy aztán a legkisebb visszaesésre már képtelenek legyenek reagálni és azonnal a csőd szélére kerüljenek. A fenntarthatatlan verseny minden egyes válságában veszélybe kerül több tízezer ember munkahelye csakúgy, mint több száz alvállalkozó megélhetése és üzlete. Az államoknak pedig ilyenkor mindig választaniuk kell: vagy hagyják csődbe menni a társaságokat komoly gazdasági és emberi károkat lenyelve, vagy a többi állampolgár pénzén mentik ki a fenntarthatatlan és környezetszennyező vállalkozásokat.

A közlekedési szektor másik problémája, hogy az alacsony adók és a kedvező piaci körülmények miatt a légitársaságok gazdasági fellendülés idején a környezetbarátabb vasútnál jelentősen olcsóbbak. A számlát elsősorban persze a környezet fizeti, másodsorban azonban az emberek is: a társaságok kimentése esetén adójuk által, csődök esetén pedig az egyik napról másikra elveszített egzisztenciákkal. A légitársaságok tehát növekedés idején a piacra hivatkozva nem akarnak magasabb adókat fizet, válság idején azonban már azonnal képtelenek szembenézni a piac működésével.

A mostani válságra éppen úgy hamis válasz lenne, ha az államok mindenfajta feltételek nélkül kimentenék a légitársaságokat, mint ahogy hibás volt ez akkor is, mikor 2008 után tettek ilyet.

A légi közlekedés teljes újragondolása nélkül ugyanis ezzel folytatódna az eddigi menetrend: növekedés idején páratlan környezetszennyezés, válság idején pedig elvesztett munkahelyek és állami pénzek.

A jelenlegi válság rámutat arra, hogy a jövőben a repülést egy komplex közlekedési rendszer részeként kell tekintenünk: nem csak önálló ágazatként, hanem a (gyors-)vasút alternatívájaként. Gazdasági növekedés idején a két közlekedési mód versenyébe azért nem lehet beleszólni, mert a vasúttársaságok képtelenek vetélkedni a légitársaságok áraival. Most azonban, hogy ez utóbbiak megrogytak és ismét kitűnt működésük fenntarthatatlansága, eljött az idő, hogy újragondoljuk szerepüket és helyettesíthetőségüket vasúttal és más közlekedési módokkal.

Ahogy Olaszországban a koronavírusra való egyik első válaszlépésként merült fel az Alitalia újraállamosítása, és ahogy sorra merül fel a többi országban is a valamikori nemzeti légitársaságok állami felvásárlása, úgy nyílik meg a lehetősége a politikai döntéshozóknak, hogy a környezetvédelem terén ez egyszer valóban előrelépjenek. A várható veszteségek és a csődveszély következtében a legtöbb légitársaság piaci ára páratlanul bezuhant az utóbbi hetekben: megnyitva a lehetőséget az államoknak, de akár az Európai Uniónak is, hogy alacsony áron szerezzék meg ezeket a kulcsfontosságú vállalatokat.

Egy olyan közlekedési rendszerben ugyanis, ahol egy kézben van a légi és a vasúti közlekedés, a jelenleginél sokkal könnyebb lenne az előbbi bevételeiből az utóbbit fejleszteni, s tenni mindezt az eljövendő generációk és a bolygó védelmében.

Sokkal könnyebb lenne az árakat úgy rendezni, hogy a vasút minden utazónak megfizethető legyen, s hogy az ágazatban dolgozók munkája ne legyen veszélyben a legapróbb piaci változásokra.

A koronajárvány erős csapást mért a gazdaságra, ennek az árát pedig az egész társadalomnak kell majd fizetni. A válság azonban megnyitotta a lehetőséget arra, hogy szakítsunk a status quo-val és olyan döntéseket hozzunk, amik ezelőtt elképzelhetetlennek tűntek. Azzal, hogy a repülőgépek a földön ragadtak, eljött az idő, hogy újragondoljuk gazdaságunk működését – kiemelt figyelemmel fordulva a környezetszennyező ágazatokra, s megvalósítva egy fenntartható közlekedési rendszer alapjait.

(Felhasznált irodalom: Jacobin Magazine: Nationalize the Airlines / Paris Marx)