Újramelegített programmal menne neki a választójog korlátozásának Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikusa. Törekvései azonban nem csak kirekesztőek, de egy sor további szavazati jogot érintő korlátozásnak ágyaznának meg. 

2018-ban, akkor még a nagy Összefogás részeként Dúró Dóra kétszer kokettált látványosan a közös ügyekkel: először akkor, amikor a Jobbikkal egyetértésben nem írták alá azt a minimálprogramot, amit az ellenzéki pártok az oktatási célokkal kapcsolatban összeraktak. Még hozzá többek között azért nem, mert nem tartalmazott a családjaiktól elszakított roma fiatalkorúakat, akiket bentlakásos kollégiumokban láttak volna inkább.

Nem véletlen, hogy a másik különutasság az általános választójog „apró” korlátozása volt: az írni és olvasni nem tudó, más szóval analfabéta választóktól vonta volna el a szavazati jogot. 

Mondjuk ki a nyilvánvalót? Jó. Ez egy célzott intézkedés, ami elsősorban az ország legszegényebb településein tenné lehetővé azt, hogy a helyi lakosok egy részét megfosszák az önrendelkezésük azon elemétől, hogy eldöntik, kit bíznak meg a saját maguk képviseletével a parlamentben vagy az önkormányzatokban. Az, hogy a mélyszegénységben lévők közt nagyobb arányban vannak romák, mint a társadalom többi szegmensében, aligha véletlen, mondanám rutinból, és keresek, kutatok a fejemben további példákért, hátha valamivel meg tudom erősíteni a sejtésemet, hogy itt bizony romaellenes intézkedésekről van szó.

Nagyon azonban nem kell megerőltetnem magam, hiszen a Mi Hazánk közleményében szó szerint szerepel, hogy: 

Az ország vezetésébe való beleszólásnak alapvető feltétele a tájékozottság, ráadásul a tanulatlan, szegényebb rétegek, jellemzően a cigányság szavazatának megvásárlása az elmúlt harminc év választási csalásainak melegágya volt. 

Tehát miután sikerült nem túl alapos kutatómunkával kideríteni, hogy itt etnikai megkülönböztetés lehet a forrása a Mi Hazánk akaratának, haladjunk is tovább a javaslat két legkomolyabb hatására és problémájára. 

Először is: a szavazati jog nem valami, amit az állam ruház rá a lakosokra. Voltak olyan korszakok, voltak olyan, demokráciának még nem igazán, vagy csak részben nevezhető időszakok, amikor sem a nők, sem a tulajdonnal nem rendelkező férfiak nem tudtak beleszólni a közügyekbe. A közügyek alakításának joga a vagyonosok, a „befolyásosak” kiváltsága volt. Teljes szavaink származnak innen – ebbe a korszakba pedig nyilvánvalóan nem lenne helyes visszatérni, akármennyire is fogadná el valaki minimális gondolkodás után azt a gondolati láncot, hogy a felelős döntés meghozatalához utána kell járni a politikusok állításainak, ne adj isten olvasni kell.
Addig azonban, amíg a modern demokráciában vagyunk (akármennyire is recseg-ropog minden intézmény), addig a választójogot az állam és a politikusok nem tudják „megadni” az állampolgároknak. Hiszen épp fordítva, az állampolgár személyéből fakadó jog az, ami lehetővé teszi számára azt, hogy kijelölje, hogy ki az a politikus, aki őt képviseli majd, legyen szó önkormányzatról vagy parlamentről. Fordítva ülünk a lovon, Dóra, mondanám, ha szeretnék lovon ülni.

Jól mutatja egyébként a kettős mércét és az etnikai megkülönböztetést, hogy ha a romák szavaznak a saját érdekükben, akár legyen szó egy kiló krumpliról, vagy pár ezer forintról, az szörnyű tett – de ha a nagycsaládos apa-anya páros szavaz le a NER-re azért, mert több millió forint hitelhez vagy adókedvezményhez jutnak az ikszedik gyermekvállalás után, az… nos, az mi is? Az teljesen racionális cselekedet! Hogy is van ez? 

De van itt egy második érvem is a javaslat ellen: olyan gátakat bontana le, amelyeket lebontva szintén le lehet vezetni hamis, és valójában csak diétás vagy közvetlen rasszizmust, illetve szegényellenességet elkendőző jogfosztó intézkedéseket. Nézzünk is meg párat! 

Szavazati jog a börtönviselteknek? Erkölcsi bizonyítványhoz kötné a szavazati jogot az Egy a Zászló, Egy a Haza párt képviselője. „Azt hiszem, teljesen egyértelmű, hogy aki bűnt követ el, az később nem számít már közösségünk részének – így nem is adhat neki az állam olyan jogokat, amivel rákényszeríthetné akaratát a többi törvénytisztelő állampolgárra!”.

Szavazati jog a tanulatlanoknak? Megvonná a szavazati jogot a Műveltnek Lenni Nálunk Alap párt alelnöke azoktól, akik nem rendelkeznek legalább nyolc általános iskolai osztály végzettséggel. „Miért kellene eltűrnünk, hogy olyanok szóljanak bele az életünkbe, akik semmit nem tudnak Mikszáthról, az őshonos növényeinkről, vagy épp Magyarország természetes kincseiről?”

Szavazati jog azoknak, akik tartoznak az államnak? „Az én adómból lébecolnak ,és még csak vissza sem fizettek a közösbe?”, válaszol a riporterek kérdéseire a Reductio Ad Absurdum párt portása. Arra a kérdésre azonban, hogy miért kellene azokat büntetni, akiknek munkáltatója nem fizette be a TB-t, és így a munkavállaló oldalán keletkezett hatalmas elmaradás, már nem válaszolt.”

Ez a játék nagyon nem babra megy. Egyértelmű stratégiáról van szó, ami lehetővé tenné az autoriter pártok és államstruktúrák számára, hogy a már most is marginalizált csoportoktól elvegyék azt a kevéske lehetőséget is, hogy beleszóljanak a közügyekbe. 

Amikor pedig elfogynak a célzottan romákat érintő intézkedések, és elfogytak a darálandó könyvek, a betiltandó másságok – itt maradnak a rezsim eddig is teljesen figyelmen kívül hagyott mélyszegénységben élő magyarjai, bőrszíntől és etnikumtól függetlenül: vajon a Mi Hazánk empátiája a szegénységgel szemben mikor fog bekapcsolni? 22-ben? 24? Nincsenek illúzióink.