Blog a 99%-nak

Az ötvenkilenc éves ember, aki kimászott az ablakon, és eltűnt

Válts utat: arra jöjj, amerre én!
Bozótos sziklaszakadék peremén!

Nem én: a szigorú sors mondja ezt,
mely hozzám ragaszt és el nem ereszt.

Somlyó Zoltán – Szerelmes vers, 1927 (részlet)

Víg derű és ritka könnyed felüdülés lengte be a magyar interneteket egy pandémiától és politikától borongós szürke decemberi napon.

Szájer József, Fidesz alapító tag, 1990 és 2004 között magyar országgyűlési, azóta pedig EP-képviselő, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának alelnöke, és a jelenlegi Alaptörvény egyik fő szövegezője saját bevallása szerint azért volt kénytelen lemondani képviselői mandátumáról vasárnap, mert a koronavírus elleni védekezést elősegítő korlátozások ellenére részt vett egy bulin Brüsszelben, amit, mint korlátozástörő illegál partit a rendőrség oszlatott fel. Sajtóhírek szerint a buli egy közel 25 fős meleg orgia volt, több diplomáciai védelemmel rendelkező személy részvételével, a rendőrség pedig ecstasyt találhatott az ablakon át, az ereszcsatornán lecsúszva menekülő képviselő táskájában.

Ennek az egész sztorinak van először is egy felszíni rétege: a fentiek alapján Szájer József a jelenkori magyar politikai garnitúra egyik legstílusosabb, de mindenesetre egyik legérdekesebb képviselője. Bárki boldog lehet, aki nemhogy 59 évesen még simán végigtol egy Tágra zárt szemek szerű 25 fős orgiát belasztizva, vagy belasztizásra készülve, de még Qin Shaobót megszégyenítő agilitással az első emeleti ablakból is lekaszkadőrködi magát az ereszen a nedves, 6 fokos brüsszeli éjszakában.

Ezzel a tettével a képviselő már elegendő talpraesettségről tett tanúbizonyságot ahhoz, hogy ha a nem létező jövőbeni politikai karrierjére nem is, az Ozora feszti esték bölcs sámános lejövő sztorizgatásaira kétségkívül felkeltette a fiatalabb generációk érdeklődését, akik irigységgel vegyes vágyakozással hallgatják majd a szürke eminenciás regéit.

A magyar ellenzék egy része természetesen nem mulasztotta el a tálcán kínált alkalmat, hogy a kötelező Fideszbe rúgási kört letudja, és árnyalatok kidomborításának vagy önreflexiónak még a nyomaitól is mentes, erkölcscsősz színházba kezdjen az eset kapcsán. Volt Kaleta- és Borkai-hasonlat. Csakhogy Kaletát pedofil bűncselekmény miatt ítélték el, így a Fideszétől papíron különböző világképet és módszereket valló politikai formációk értékválasztása szempontjából visszás, de legalábbis érdekes húzás, ha rájátszanak a fideszes berkekből ismert pedofil = meleg narratívára.

A Borkai-üggyel húzott párhuzam meg azért nem állja meg a helyét, mivel ott, ismét csak sajtóhírek szerint, pénz cserélt gazdát a szexuális szolgáltatásokért cserébe, így hatalmi hierarchia szempontjából nem összehasonlítható huszonplusz férfi konszenzuális mókázása egy milliárdos polgármester és haveri körének közpénzen vásárolt önkényes kielégülésével. Főleg, mivel utóbbinál, noha nem büntetőjogi értelemben, de áldozatok is voltak: a magyar internet sötétebb bugyra ugyanis sajnos utólag rászállt a két érintett lányra, kirakták a teljes nevüket Facebook-csoportokba, üzenetekben zaklatták őket.

Köröket ment az ellenzéki felületeken a fideszes viszonlátásra’ poszt is Szájer lemondása kapcsán, amiben azt írták, hogy „Szájernek döntő szerepe volt abban, hogy a magyar polgári konzervativizmus és kereszténydemokrácia elfoglalhassa az őt megillető helyet az európai politika színterén”. De mi is itt az újramegosztók üzenete? Hogy bullshit parádét posztolt egy politikai párt, a saját ideológiai mázával leöntve (shocking!)? Hogy a Fidesz mindent csak azért mond, mert van egy réteg, aki ezt kajálja (megdöbbentő felismerés ez 2020 decemberében)?

Vagy hogy a Fidesz konzervatív maszlagot prédikál, aztán mégsem konzervatív, ezzel azt indikálva, hogy tulajdonképpen nem is lenne baj a Fidesszel alapvetően, ha őszintén lenne klerikális etnonacionalista. Vagy ha nem csak politikai tőkeszerzés érdekében mondaná azt, hogy a magyar társadalom kisebbségei másodrangú állampolgárok, és formálna önkényesen jogot arra, hogy megmondja, hogyan éljék az életüket?

Mindeközben viszont ott lebeg szinte kimondatlanul a történet második, emberi rétege, amely a NER egy sokkal mélyebb kegyetlenségére világít rá: bár évek óta nyílt titok volt, hogy Szájer meleg, mégis tagadnia kellett ezt a nyilvánosság előtt pártja irányvonala miatt, feltételezhetően nem kevés kognitív disszonanciát és belső őrlődést gerjesztve ezzel önmagának.

Azonban mielőtt túlzottan sajnálni kezdjük tragikus hősünket, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy ő maga szervesen járult hozzá egy olyan Alaptörvényszöveg megalkotásához, ami kategorikusan kizárja azt a családértelmezést, amellyel vélelmezhetően ő maga is boldogabb lenne. Ő volt az is, aki hosszú éveken át hűen védelmezte a Fidesz egyre élesedő gyűlöletkeltését az LMBT-közösség iránt a párt európai szövetségesei előtt, tudván, hogy miközben másokat odahaza jogilag gúzsba köt, és hallgatólagosan hozzájárul állami finanszírozású megbélyegzésükhoz, addig ő keresztyén-konzervatív politikai közössége anyagi jóvoltából szabadon élvezheti a hanyatló Nyugat ópiumát, mindaddig, amíg ezt a négy fal között teszi.

Csak hát az a fránya covid közbeszólt, és szuperterjesztő eseményt csinált a békés péntek esti chemsex partiból, így a rendőrség oszlatni volt kénytelen.

Mindezek tudatában érthetetlen, hogy búcsú közleményében Szájer miért fogalmaz a következőképpen: „Vasárnap bejelentett lemondásommal levontam a személyes és politikai következtetést. Megkövetem a családomat, kollégáimat, a választóimat. Kérem őket, hogy botlásomat, harminc éves kitartó és elkötelezett munka fényében értékeljék. A botlás személyes, azért csak magam tartozom felelősséggel, kérem ne terjessze azt ki senki se a hazámra, se a politikai közösségemre.

Itt lenne a tökéletes, évtizedenként egyszer eljövő lehetőség Szájer József előtt: húzni egy Szegedi Csanádot, és otthagyni ezt az egész tradicionalista prüdéria színházat a markukat éhesen tartó, csatolt oligarcha networkkel együtt a búsba, amely a mellékelt ábra alapján se nem sajátja, se nem teszi őt boldoggá.

Itt lenne az alkalom végre önmaga keblére ölelni a saját identitását; 59 évesen kilépni a saját árnyékából, és boldognak lenni azzal és úgy, aki. Megvan hozzá a kapcsolati tőkéje, és megvan hozzá az egzisztenciája is. Ezzel még talán az arcvesztésből előnyt is tudna kovácsolni, és százak kiáltanának fel nyomdokaiban, hogy #JeSuisSzájer, mikor a következő Pride nyitóbulin BDSM szerkóban tolná Acid Arabra.

Akkor pedig ott lenne az ellenzéknek is az esélye együtt szeletelni Szájerrel, megmutatva azt, hogy van életfilozófiai alternatíva, hogy ők majd nem akarják megmondani, mitől vagy Te ideológiailag kompatibilis állampolgár, valamint, hogy értékválasztásban is mást képviselnek, minthogy az jó lesz, mint a Fidesz, csak kevesebb korrupcióval és nyílt uszítással.

Disclaimer: Ez itt egy félig ironikus, félig őszinte véleménycikk. A fentiek nem teszik semmissé Szájer szerepét a NER alkotmányozásában, a rendszer kiépítésében és annak védelmezésében, valamint nem említik meg azt a nem elhanyagolható tényt sem, hogy Szájer felesége, Handó Tünde először az Országos Bírói Hivatal, jelenleg pedig az Alkotmánybíróság berkeiben végzi áldásos tevékenységét, őrködve a férje által szerkesztett Alaptörvény felett.