Általánosan elterjedt gyakorlat a magyarországi munkáltatók körében, hogy a jelenléti-, vagy táppénz bónuszt fizetnek azoknak a munkavállalóknak, akik nem mennek táppénzre/betegszabadságra és nincs igazolatlan hiányzásuk. A felszínen akár még méltányolhatónak is tűnik a jelenléti bónusz, hiszen a munkáltatónak sokszor rendkívül nehéz megszervezni a helyettesítést és egy látszólag teljesen objektív mutató alapján (jelen volt vagy nem volt jelen) jutalmazza azokat a munkavállalóit, akik folyamatos jelenlétükkel kiszámíthatóvá teszik cégük működését. A jelenléti bónusz ma gyakorlatilag jogszerű, a Munka Törvénykönyve nem tiltja alkalmazását.
Ha közelebbről megnézzük, akkor azonban belátható, hogy egyáltalán nem objektív és igazságos a jelenlét alapján történő jutalmazás, ugyanis ezzel gyakorlatilag azokat a munkavállalókat büntetik, akik önhibájukon kívül és teljesen jogszerűen maradnak távol a munkahelyüktől. Ez többek között a kisgyermekes munkavállalók és a rosszabb egészségi állapotban lévő, esetleg krónikus beteg dolgozókkal szembeni teljesen nyílt diszkrimináció.
A Munka Törvénykönyve nem véletlenül biztosítja a fizetett betegszabadságot és a táppénzt. Ezzel a gyakorlattal a munkáltatók valójában megkerülik a Munka Törvénykönyvét, és arra ösztönzik a munkavállalókat, hogy menjenek betegen is dolgozni, vagy hagyják magukra beteg kisgyermeküket.
A jelenléti bónusz értelmetlen és kirívó igazságtalanság.
A dolgozók sorsának javításáért és egy igazságosabb társadalomért munkálkodó kormány rövid úton megszüntetné a jelenléti bónuszt, és a munkavállalók legfeljebb az igazolatlan távollétek miatt lehetnének büntethetőek anyagilag.
A jelenléti bónusz valójában csak hab a tortán.
Rengeteg munkavállaló nem megy táppénzre, még akkor sem, ha tünetei vannak, ugyanis a táppénzzel járó 40-50%-os bérkiesés, amely koronavírus-fertőzés és karantén esetén akár 3-4 hétig is húzódhat, olyan anyagi nehézséget jelent a családjának, melyet egyszerűen nem tudnak vállalni.
A pedagógusoknak – koronavírus fertőzés esetén – a kormány 100%-os táppénzt ígért még szeptemberben. A gyakorlatban azonban annyira körülményes és nehéz igényelni (!) és hozzájutni (!) ehhez a juttatáshoz, hogy a mai napig számos pedagógus betegen jár dolgozni, hogy elkerülje a táppénzzel járó pénzügyi nehézségeket.
Ezt az őrületet megspékelve a Fidesz-KDNP képviselői kedden nem vettek részt az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának idei utolsó ülésén, így a bizottság határozatképtelen volt. Az ülésen egy ellenzéki javaslatról is tárgyaltak volna, amely minden koronavírusos munkavállalónak biztosította volna a 100%-os táppénzt, megszüntetve ezzel a jelenlegi gyakorlatot, mely arra ösztönzi a dolgozókat, hogy betegen, fertőzőképes állapotban is dolgozzanak.
A jelenlegi magyar kormány nem a dolgozók érdekeit képviseli, hanem elsősorban a vállalati szektorét, a Balra Át! olvasóinak ez nem lehet nagy újdonság. Az Orbán-kormány azonban döbbenetesen messze elmegy, hogy a dolgozók kizsákmányolását lehetővé tegye a cégeknek, erre pedig a koronavírus-járvány második hulláma a leglátványosabb példa: az emberélet sem fontosabb, mint a vállalatok érdeke. A későn meghozott korlátozó intézkedések, és a vállalatok járványügyi szabályozásának gyakorlatilag teljes hiánya nap mint nap emberéleteket követel.
A munkahelyi járványügyi védekezés teljes mértékben a munkáltatókra van bízva. A felelősebb munkáltatók kötelező maszkviseléssel, otthoni munkával, távolságtartási szabályokkal, testhőmérséklet ellenőrzéssel, teszteléssel, kontaktkövetéssel segítik a védekezést, betegség esetén pedig szigorúan hazaküldik a munkavállalót.
A második hullám alatt azonban bebizonyosodott, hogy ilyen kulcsfontosságú intézkedések meghozása nem lehet a munkáltatók felelőssége, egészen egyszerűen azért, mert a magyarországi vállalati vezetők jelentős része képtelen felelősen viselkedni.
Természetüknél fogva profitot (vagy részvényesi megtérülést) maximalizálnak, és ha a cégvezető úgy ítéli meg, hogy a járványügyi védekezés ezt negatívan érinti, akkor dönthet úgy, hogy inkább veszélyezteti a munkavállalóit. És sokan így is döntenek.
E kifacsart, dolgozókat veszélyeztető és a profitot az emberélet elé helyező rendszer egy kisebb, de annál jellemzőbb eleme a jelenléti bónusz, melynek betiltása fel sem merült a magyar kormányban.
Ma Magyarországon milliók vannak, akiknek nagyon sokat számít a plusz 20 ezer forint jelenléti bónusz, vagy a táppénz miatt kieső több tízezer forint a hónap végén.
Azoknak pedig, akik éves jelenléti bónuszt kapnak, most még nagyobb bevételkiesést jelentene, ha táppénzre kellene menniük: a bruttó 100-150 ezer forintos jelenléti bónuszok sem ritkák.
Rengeteg dolgozó anyagi kizsákmányoltsága miatt rászorul erre a plusz bevételre. A vállalatok profitéhségük és felelőtlenségük miatt nem szüntetik meg a jelenléti bónuszt. A kormány fő célja pedig a vállalati szektor kiszolgálása, így a törvény továbbra sem tiltja ezt a gyakorlatot, és nem biztosítja a 100%-os táppénzt sem.
Maradt a legrosszabb megoldás: munkavállalók tömegei dolgoznak betegen, koronavírus-fertőzötten, hozzájárulva a járvány terjedéséhez. A vállalatok felelőtlensége és a kormány tétlensége miatt honfitársainknak kell meghalnia nap mint nap.