Ma reggel megkezdődtek az előrehozott parlamenti választások Ausztriában, mivel 2019. május 18-án az FPÖ-s Heinz-Christian Strache lemondani kényszerült alkancellári pozíciójáról az Ibiza-botrány miatt.
A német Süddeutsche Zeitung akkoriban nyilvánosságra hozott egy rejtett kamerás videót, amin az látható, hogy Strache és Johann Gudenus győzködnek egy önmagát orosz oligarcha unokahúgának kiadó nőt, hogy vegyék meg az FPÖ-nek Ausztria legnagyobb napilapját, a Kronen Zeitungot, hogy „Orbán Viktorhoz hasonló” médiakörnyezetet építhessenek ki Ausztriában maguknak.
A botrány robbanása után Sebastian Kurz kancellár elvesztette az ellene indított bizalmatlansági szavazást, így ő is lemondásra kényszerült, a kormánykoalíció a jobbközép Osztrák Néppárt és a szélsőjobboldali Szabadságpárt között szétesett és az FPÖ összes minisztere is lemondásra kényszerült.
A szavazók az osztrák szövetségi parlament alsóházának, a nemzeti tanácsnak 183 tagját választják meg, a győztes párt vagy koalíció most szakértői kormányt vált majd, amely kifejezetten a korrupciós botrány utáni szükséghelyzet miatt alakult.
A szavazók három preferenciaszavazatot adhatnak le, szövetségi, tartományi, illetve helyi szinten. Ausztriában a parlamenti választásokon a szavazásra jogosultak a pártok mellett politikusokra is voksolhatnak vagyis országos, tartományi és helyi szinten is megjelölhetnek egy-egy politikust, akit szívesen látnának a parlamentben.
- Osztrák Néppárt (ÖVP),
- Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ),
- Osztrák Szabadságpárt (FPÖ),
- NEOS (Az Új Ausztria és Liberális Fórum),
- MOST (JETZT),
- Zöldek (Grüne),
- Osztrák Kommunista Párt (KPÖ)
- Változás (Wandel)
Helyi szinten más pártok jelöltjei is indulhatnak, a bécsiek például az Osztrák Sörpártra (Bierpartei Österreich) is szavazhatnak majd.
Az első exit pollok 17 óra után várhatók.
A felmérések szerint megint a rekordfiatalságú, 33 éves Kurz Néppártja kapja majd a legtöbb szavazatot, az azonban elég valószínű, hogy egyedül nem tud majd kormányt alakítani és koalíciókényszer lesz. Itt írtunk arról, hogy vajon kivel alakít majd kormányt Kurz.
A legfrissebb felmérések szerint Kurz pártja, az ÖVP 34-35 százalékkal vezet, a Szociáldemokrata Párt és a Szabadságpárt pedig 20-23 százalék környékén esélyes a második helyre.
Láthatóan a Zöldek profitáltak a legtöbbet a 4 hónapos kampányból, hiszen a parlamentből való kiesés után most megháromszorozhatják korábbi eredményüket.
Az osztrák Momentum, a liberális kapitalista Neos 8 százalék körül végezhet.
Az osztrák politika különlegessége, hogy szinte minden párt között nagy az átjárás, tehát elvi esélye szinte bármilyen színű koalíciónak lehet.
Kurz legkényelmesebb forgatókönyve az lenne, ha nagyot nyerne és az osztrák Momentummal, a liberális-jobboldali Neos-szal alakíthatna kormányt.
Nagyobb esélye viszont inkább az FPÖ-vel való szövetségkötésnek van.
Kurz népszerűségén egyébként alig fogott a botrány, ez az osztrák közvélemény-kutatókat is meglepi, Ausztriában 30%-kal már választásokat nyernek, az ÖVP 35%-a ehhez képest pedig egyeneses csoda.
Kurz népszerűsége azonban még ennél is nagyobb, az osztrákok 40-45%-a szeretné őt a kancellári székben látni, tehát más pártok támogatói is szimpatizálnak vele, jellemzően a Szociáldemokraták idős szavazóit nyerte meg.
Sikerének titka valószínűleg az, hogy elég ügyesen sikerült az Ibiza-botrány után beállítania az FPÖ-t és Strache-t az egyetlen ludasnak, míg ő maradt a tisztességes konzervatív szerepében, aki zéró toleranciát hirdet a korrupciónak és az orosz befolyásnak a kormánya közelében.
Ausztria helyzete nagyon érdekes abból a szempontból, hogy az ország kétségkívül jóléti államnak számít, ennek ellenére valószínűleg mégis jobboldali pártok fognak többséget szerezni (ÖVP, FPÖ, Neos), míg a baloldal (SPÖ, Zöldek, Jetzt) a szavazatok egyharmadára esélyes.
Arról, hogy hogyan történhet meg az, hogy a szélsőjobb elveszi a munkások szavazatit Ausztriában, itt írtunk elemzést.
A választással kapcsolatos nyugati lapok elemzéseiről egyébként nem túlzás azt állítani, hogy nem értik az osztrák politikát és az Európához fűződő viszonyukat.
Minden sugalmazással ellentétben ugyanis Kurz nem az osztrák Orbán Viktor. A különbség ugyanis nem csak annyi, hogy az osztrák nacionalizmus egészen más jellegű, mint a magyar, de Kurz alapvetően az európai politika színterén inkább az Orbánnal szemben kritikus néppártiak táborához tartozik, ki is állt anno a Sargentini-jelentés megszavazása mellett.
