Blog a 99%-nak

Klímaválság: eljött a polgári engedetlenség ideje!

2019-ben új lendületet kapott a globális zöld mozgalom és olyan új mozgalmak jöttek létre, mint a Greta Thunberg nevével fémjelzett Fridays for Future (FFF), vagy a Nagy-Britaniából induló, és mára világméretűvé váló Extinction Rebellion (XR).

E mozgalmak főleg a 30 alatti korosztályt tudták cselekvésre bírni, ami aligha véletlen. Ez az a generáció, aki közvetlenül, a saját bőrén fogja tapasztalni a klímakatasztrófa káros hatásait. Frusztráltak és dühösek, mert már évtizedek óta elsöprő tudományos konszenzus van a klímaválság okait, és a szükséges ellenlépéseket illetően. Tudjuk mi baj: az energiatermelésünk üvegház hatású gázok kibocsátásával jár. A probléma, hogy a világgazdaság szereplői, a kormányok, a vállalatok és a háztartások rövidtávon ellenérdekeltek a klímakatasztrófa elleni harcban, ezért a zöld mozgalomnak olyan új eszközök után kell néznie, mint például a polgári engedetlenség.

Ki változtasson?

A klímaválság elleni harchoz pénz kell, ehhez pedig a kormányoknak olyan népszerűtlen intézkedéseket kellene hozniuk, mint például a szénadó bevezetése, melyről már korábban is írtunk. Mivel a legtöbb országban a hatalom választási ciklusoknak és a választói akarat változékonyságának van kitéve, nem igazán tudnak hosszú távú és hatékony (és bizony sokszor népszerűtlen) lépéseket tenni a klímakatasztrófa megfékezésére.

A globális neoliberális kapitalizmus vállalatai természetüknél fogva profitot (pontosabban részvényesi megtérülést) maximalizálnak. A világ nagy energiacégei iszonyatos erőforrásokkal rendelkeznek, melyeket kíméletlenül bevetnek az érdekeik érvényesítése érdekében. Az olajcégek átütő sikerrel lobbiznak a klímavédelmi intézkedések ellen. A kőolajat és földgázt exportáló országok kormányai természetes szövetségesei e cégeknek, míg más országok kormányait lobbizással és korrupcióval tartják sakkban.

Az államok vállalati érdekcsoportok által történő foglyul ejtése az egyik legsúlyosabb problémája a mai világgazdaságnak.

Maradtak tehát a háztartások, azaz mi, egyszerű emberek. A zöld mozgalom egyik jelentős irányzata az egyéni fogyasztási szokások megváltoztatásán alapuló változtatás: ha nem repülünk annyit, kevesebb húst eszünk, és megvesszük a bambuszfogkefét, akkor a gazdaság „magától” környezetbarát irányba fog mozdulni. Ezen megközelítés legnagyobb előnye, hogy a jelenlegi gazdasági rendszer keretein belül is működne: ha valóban tisztán zöld igények jelentkeznének a piacon, akkor a gazdaság valóban hamar klímabaráttá válna. Számos probléma van azonban ezzel a megközelítéssel:

  • Eltereli a felelősséget a vállalatokról, a kormányokról, helyette az egyént teszi felelőssé a katasztrófáért.
  • Nem veszi figyelembe, hogy a társadalom jelentős része nem elég tájékozott a témában, valamint, hogy sokszor nincs lehetőségük a választásra.
  • Figyelmen kívül hagyja a globális neoliberális kapitalista világrend visszásságait, igazságtalanságait. A kényelmes nyugati életet élve könnyű változást sürgetni, azonban mindeközben Indiában több száz millió ember él nyomorban, áramellátás nélkül. Ők is mérsékeljék a fogyasztásukat?

Összességében tehát a háztartások, az átlagemberek felelősségének hangsúlyozása és az egyéni életmód megváltoztatása az elmúlt 30 évben nem vezetett – nem is vezethetett – eredményre.

A vállalatoktól tehát a gazdasági rendszer miatt nem várhatunk változást, az emberek egyéni életmódbeli döntéseivel történő változás pedig látványosan megbukott az elmúlt évtizedekben.

Maradtak a kormányok, akik azonban az államok túlnyomó többségében vállalati érdekek foglyaként (és az államok közötti gazdasági versengés miatt) nem hajlandóak hatékonyan fellépni a klímakatasztrófa ellen.

Van azonban még több lehetőség is, melyekkel eddig még nem próbálkoztunk. Az egyik módszer a FFF által szervezett tömegmegmozdulások, melyek az elmúlt egy évben rengeteg fiatalt mozgattak meg. A másik kiemelkedő eszköz a polgári engedetlenség módszere. Mi a polgári engedetlenség és hogyan lehetne használni a klímaválság elleni harcban?

A polgári engedetlenség

A polgári engedetlenség az erőszakmentes tiltakozás egy olyan formája, melyben a polgárok egy társadalmi cél elérése érdekében tudatosan megszegnek törvényeket, vagy elutasítják a hatóságokkal való együttműködést. A polgári engedetlenség a történelem legsikeresebb erőszakmentes módja a társadalmi változások előidézésének. Híres példa Gandhi mozgalma Indiában a gyarmatosítók ellen, vagy 50-es és 60-as évek Amerikai Polgárjogi Mozgalma, mely a feketék egyenjogúságáért lépett fel sikerrel.

A polgári engedetlenségnek sok formája lehet, gyakori a bejelentetlen tüntetés, ülősztrájk, vagy közlekedési csomópontok lezárása, a lényeg, hogy a résztvevők a cselekedetük törvénytelenségének tudatában, de mégis békésen kiállnak egy ügyért. A tiltakozás jogellenes módja miatt a hatóságoknak csak rossz választásuk van: vagy engedélyezik a jogsértést, ez esetben sérül a joguralom és a hatalom képessége, hogy betartassa a törvényeket, vagy megakadályozzák/feloszlatják a tiltakozást és letartóztatják a résztvevőket. Ez utóbbi kizárólag erőszakos úton tud megtörténni.

A polgári engedetlenségi akciók erőszakos leverése és a résztvevők letartóztatása óriási társadalmi visszhangot vált ki, és ezzel az akció eléri célját: a társadalom számára nyilvánvalóvá válik a helyzet abszurditása. Amikor a rendőrség erőszakosan elhurcol békés tüntetőket, akik a természet megőrzéséért, a szabadságjogaikért, vagy a nemzeti függetlenségükért állnak ki, akkor nincs az a jóérzésű ember, aki a hatalommal szimpatizálna. Ez dühöt szül az emberekben és a közvélemény tovább sodródik a társadalmi változás felé.

Ha elég nemesek és a társadalom számára szimpatikusak a mozgalom céljai, és kitartóak az aktivistái, akkor ez a sodródás megállíthatatlanná válik, míg végül a hatalom meghátrálásra kényszerül. Így történt ez Indiában, a 60-as évek Amerikájában és még számos más esetben a történelem során.

Klímaengedetlenség a magyar apátiában?

A klímaválság elleni fellépés egy olyan ügy, mellyel a magyarok (és az európaiak) túlnyomó többsége szimpatizál. A Standard Eurobarometer közvélemény kutatáson a magyar válaszadók 95%-a értett egyet azzal, hogy az EU gazdasága 2050-re karbonsemleges legyen.

A másik fontos tényező a közvéleményben a témát fontosnak, kritikusnak érzők aránya, ami gyakorlatilag kilőtt az elmúlt egy évben, és valószínűleg ez a trend folytatódik a jövőben is. Azaz a magyarok nem csak egyetértenek a klímasemlegességgel, hanem az egyik legfontosabb kihívásnak találják a helyzet megoldását.

Azon magyarok aránya, akik a klímaváltozást nevezték meg az EU előtt álló két legfontosabb kihívás egyikének. Standard Eurobarometer közvélemény kutatás, 18 db 1000 fős minta

Tehát a klímasemlegességgel a magyarok 95%-a egyetért, a témát kritikusan fontosnak ítélők aránya pedig egy év alatt megháromszorozódott, immár 22%. Ez azt jelenti, hogy a klímaválság elleni küzdelem témája áttört a magyar társadalomban, és ez a tendencia valószínűleg folytatódni fog. Ez alapján valószínűleg a nő/nőni fog az igény a hatékony intézkedések iránt, ahogy a téma politikai súlya is egyre nagyobb. Mindeközben a magyar kormány pedig augusztusban megvétózta az EU-s klímasemlegességi célokat. Gulyás Gergely pedig egy félrevezetett beteg kislánynak titulálta Greta Thunberget.

Ha van valamiben széleskörű társadalmi egyetértés Magyarországon, akkor az a klímaválság ügye. Ezzel a társadalmi konszenzussal áll szemben teljes erejével Orbán Viktor kormánya.

Irány az utca?

A klímaválság elleni küzdelemben a ma már Magyarországon is tevékenykedő Extinction Rebellion (XR) mozgalom az egyetlen komoly szervezet, amely a polgári engedetlenséget jelölte meg, mint alapvető eszközt a tiltakozásra. Az Extinction Rebellion számos sikeres polgári engedetlenségi akciót hajtott végre Nagy-Britanniában és számos más országban is, így akinek a tiltakozás e formája szimpatikus, annak már van platformja hazánkban is.

Azonban mielőtt kirohannánk az utcára blokkolni a közlekedési csomópontokat klímasemlegességet követelve, meg kell említeni, hogy a polgári engedetlenség bizony következményekkel jár. A letartóztatás igen valószínű az ilyen akciók során, így ennek tudatában és következményeinek elfogadásával szabad csak ellenállásra buzdítani vagy abban részt venni.

A polgári engedetlenség mégis nem véletlenül a történelem legsikeresebb erőszakmentes tiltakozási módja. Radikális, mégis békés és hatékony. Ahogy növekszik klímamozgalom, úgy nő a lehetőség polgári engedetlenség alkalmazására. A klímaharc pedig most indul csak igazán Magyarországon.

Olvass tovább!